Családi napközi, mint adómentes juttatás

CSALÁDI NAPKÖZI, MINT ADÓMENTES JUTTATÁS

Az Szja tv. 8.6. pontjában a) alpontja az adómentes juttatások között említi a gyermeknek vagy rá tekintettel más magánszemélynek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján nem pénzben biztosított ellátást is.

A családi napközi keretében nyújtott ellátás a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozik, így a családi napköziben nyújtott alapellátás és a törvényben meghatározott speciális szolgáltatások ingyenes vagy kedvezményes formában történő nyújtása is adómentesnek tekinthető.

A munkáltató nevére kiállított számla alapján a munkáltató adómentesen adhat juttatást a munkavállaló, vagy a gyermek másik szülője részére.

 Így adómentes juttatásnak tekinthető az, ha a juttató (munkáltató) a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számla ellenében téríti meg a magánszemély által megelőlegezett összeget vagy pedig egy meghatározott összeget átad a magánszemélynek azzal, hogy a szolgáltatás vásárlásáról a nevére szóló számlával egy meghatározott időpontig számoljon el. Nem felel meg azonban az adómentesség feltételeinek az, ha a számla a magánszemély, és nem a munkáltató nevére szól, ugyanakkor a munkáltató nem csak a munkavállalóját részesítheti ilyen juttatásban, hanem a gyermek másik szülőjét, vagyis a munkavállaló házastársát is, mert a törvény nem tartalmaz korlátozó rendelkezést arra nézve, hogy ilyen juttatásra csak a felek közötti munkaviszony esetében kerülhetne sor.

 Az adómentességre vonatkozó szabályok alkalmazhatók a nem állami családi napközi szolgáltatásokra is. Így a munkáltató által a munkavállalók gyermekei számára biztosított családi napközi szolgáltatásaira is érvényes.

 A cafetériánál többről van szó, mivel nincs maximálva a szolgáltatásként elszámolható összeg. A munkáltató nevére kiállított számlát a munkáltató költségként írhatja le (akár minden hónapban), mely adóalapot csökkent. 

Példa:

Tegyük fel, hogy a munkavállalónak 50 000 forintot kell befizetnie gyermeke családi napköziben való tartózkodásáért.

 Ha ezt a munkavállaló adózott pénzéből fizeti, akkor ezt a munkáltató által kifizetett – rárakódó járulékokkal együttes – összesen 98 092 forint béréből tudja megtenni. Így a munkavállaló 50 000 forinttal megfizeti gyermeke tandíját a munkáltató pedig csaknem ugyanennyit, 48 092 forintot fizet be a költségvetésbe.

 Ha ez a munkáltató átvállalja egy nevére szóló számlában, akkor 50 000 forintot fog kifizetni a munkavállalójának, a költségvetésbe nem fog fizetni egy fillért sem és a kifizetett összeget ugyanúgy el fogja tudni számolni költségként, mint ahogy azt a bér esetében tette volna.